Nem jut a bőrbe, a bőrön egy vízzáró réteget képez, elzárja a pórusokat, blokkolja a bőrfunkciókat. Ezáltal elősegíti a mitesszerek képződését, hosszútávon pedig előidézheti a legkülönfélébb bőrbetegségeket.
Ha egy vendégemnek erősen zsíros, pattanásos, tág pórusú a bőre, akkor az első dolog, amit otthon megnézetek vele, hogy szerepel-e kőolaj származék az arcápolójában. Hiszen szinte mindegyik, kereskedelmi forgalmomban kapható, természetes minősítéssel nem rendelkező arckrém tatalmazza, és ez az egyik leggyakoribb oka az előbb említett bőrtípus kialakulásának.
A kőolaj egy rettenetesen olcsó alapanyag, és ettől válik kenhető, krémes állagúvá a termék.
Alábbi neveken szerepelhet a kozmetikumokban:
Erős tisztító, zsíroldó hatású anyag, melyet mosogató és felmosószerekben, gépi zsírtalanítókban is használnak.
A Sodium Lauryl Sulfate az egyik leggyakoribb bőrallergén anyag. Mérgező, rákkeltő, bőrizgató, nyálkahártya károsító. Kíméletlenül leoldja a bőrről a bőrfelszíni emulziót, mely a bőr és a szervezet első számú védelmi vonala, a bőr immunrendszere. Ennek az anyagnak köszönhető a száraz, húzódó, viszkető érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és az ekcéma.
Ezekben termékekben fordul elő leggyakrabban:
Tusfürdő, sampon, sminklemosó, fogkrém.
Alábbi neveken szerepelhet a kozmetikumokban:
A vízben és zsírban oldódó molekulák az összekeverés és rázás után is szétválnak egy idő után, ahogy a szörp is egy idő után leülepedik a víz aljára. Az emulgeátorok szerepe a kozmetikumokban, hogy a vízoldékony és zsíroldékony hatóanyagok egymással összekeveredjenek.
A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA), mely rákkeltő, bőrirritáló, vese és májkárosító.
A legveszélyesebb mesterséges emulgeátorok:
Gondoljunk bele, ha az alumínium edények és evőeszközök használatát betiltották a konyhákon, akkor hogyan hat szervezetünkre a bőrünkön keresztül felszívódva, majd a véráram segítségével az egész testünkbe eljutva!?
A dezodorok esetében az alumínium gátolja a verejtékmirigyek működését, a természetes kiválasztást és méregtelenítést, mely elősegíti a rákos megbetegedések kialakulását.
Előfordulása:
Főleg dezodorokban, pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő hatása miatt.
Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:
Alábbi neveken szerepelhet a kozmetikumokban:
Az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói, melyek elsősorban nem a bőrrel érintkezve fejtik ki káros hatásukat, hanem a szagláson keresztül eljutnak az agyba, ahol blokkolnak különböző folyamatokat.
Szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztító vagy tisztálkodó szerben találhatóak illatanyagok, ezek többsége szintetikus. A természetes illatokat a termékek összetevői között apró csillagokkal jelölik, és lábjegyzetben feltüntetik azok eredetiségét.
A 11 legproblémásabb illatanyag:
Fontos, hogy a drogériákba kapható párszáz forintos aromaolajokat ne tévesszük össze a valódi 100%-os illóolajokkal!
A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerheted fel, hogy a terméken a következőt látod: C.I. és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.
Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:
Sárga:
Zöld:
Lila:
Piros:
Fehér:
Sokszor a színekkel a termékben lévő állítólagos hatóanyagot próbálják vizuálisan hihetővé tenni. Például az A-vitamint sárgával, a levendulát lilával, az uborka és aloé tartalmat zölddel. Azok a kozmetikumok, melyek ténylegesen tartalmazzák ezeket a növényi hatóanyagokat, nem szorulnak mesterséges színezékek használatára.
De nem minden színes kozmetikum káros, hiszen létezik rengeteg természetes színezék, mely a termék hatékonyságát is növelheti. Ezek természetesen drágábbak, mint szintetikus társaik.
Természetes, jótékony színezőanyagok:
Sárga: körömvirág, sárgarépa
Zöld: algák, klorofill, spenót, kamilla, cickafarkfű
Kék: algák, kamilla, cickafarkfű, indigó, feketeribiszke
Piros, bordó: bodzabogyó, cékla, meggy, málna
Barna: henna, dióolaj
A fényvédőknek három csoportját különböztetjük meg: kémiai, fizikai, biológiai fényvédők.
Ezek közül a kémiai fényvédők a veszélyesek, ugyanis vegyületeinek nagy része az UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át.
Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a sokkal több bőrrákos eset kerül ki a fényvédőszert használó nyaralók közül, mint fényvédő nélkül állandóan napon tartózkodók (tengerészek, mezőgazdasági munkások, építő munkások) közül.
Többek között az alábbi fényvédők tartalmaznak káros vegyületeket:
Ezek a vegyületek sokszor már a minden nap használatos kozmetikumainkban is előfordulnak (testápolók, arckrémek, stb.). Ebben az esetben az UV szűrő anyagok magát a terméket védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy egyéb minőségromlástól, hiszen a gyártónak az eladhatóság a legfontosabb.
Ezért olyan napvédőket használjunk, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket tartalmaznak!
Az EU szabályozás szerint csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Olcsósága miatt főleg a szintetikus tartósítószereket részesítik előnyben a gyártók, melyek 90%-a káros hatású. Szinte mindegyik allergén, vagy akár rákkeltő is lehet.
A legkárosabb tartósítószerek:
Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, hiszen a szintetikus alkotóelemek nem élő anyagok. Ezek viszont nem tesznek jót a bőrnek. Reklámfogásként szokták hirdetni hogy egy termék tartósítószer mentes, ami igaz is, a baj csak az, hogy nincs bennünk semmilyen jótékony növényi hatóanyag ami megromlana. A szintetikus alkotóelemek pedig többet árthatnak a bőrnek, mintha egy enyhén tartósított, tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumot használnánk.
Ezek a jótékony hatású készítmények viszont tartósításra szorulnak, de szerencsére rendelkezésünkre állnak természetes tartósítószerek is, melyeket magasabb költségük miatt főleg az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokban használnak.
Ilyenek a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, növényi kivonatok, és a természetes antioxidánsok.
További NEM káros tartósítószerek: