Melyek a bőrre legkárosabb kozmetikai alapanyagok?

« Vissza

Paraffinolaj és paraffinszármazékok

Nem jut a bőrbe, a bőrön egy vízzáró réteget képez, elzárja a pórusokat, blokkolja a bőrfunkciókat. Ezáltal elősegíti a mitesszerek képződését, hosszútávon pedig előidézheti a legkülönfélébb bőrbetegségeket.

Ha egy vendégemnek erősen zsíros, pattanásos, tág pórusú a bőre, akkor az első dolog, amit otthon megnézetek vele, hogy szerepel-e kőolaj származék az arcápolójában. Hiszen szinte mindegyik, kereskedelmi forgalmomban kapható, természetes minősítéssel nem rendelkező arckrém tatalmazza, és ez az egyik leggyakoribb oka az előbb említett bőrtípus kialakulásának.

A kőolaj egy rettenetesen olcsó alapanyag, és ettől válik kenhető, krémes állagúvá a termék.

Alábbi neveken szerepelhet a kozmetikumokban: 

  • mineral oil
  • paraffinolaj
  • paraffinum liquidum
  • petrolatum
  • cera microcristallina
  • cerezin
  • ozokerin
  • vazelin

Habképző anyagok: Sodium-Lauryl-Szulfát

Erős tisztító, zsíroldó hatású anyag, melyet mosogató és felmosószerekben, gépi zsírtalanítókban is használnak. 
A Sodium Lauryl Sulfate az egyik leggyakoribb bőrallergén anyag. Mérgező, rákkeltő, bőrizgató, nyálkahártya károsító. Kíméletlenül leoldja a bőrről a bőrfelszíni emulziót, mely a bőr és a szervezet első számú védelmi vonala, a bőr immunrendszere. Ennek az anyagnak köszönhető a száraz, húzódó, viszkető érzés, a bőrallergiák nagy része, a korai bőröregedés és az ekcéma.

Ezekben termékekben fordul elő leggyakrabban: 

Tusfürdő, sampon, sminklemosó, fogkrém.

Alábbi neveken szerepelhet a kozmetikumokban: 

  • sodium lauryl szulfát
  • sodium-laureth-szulfát
  • ammónium lauryl szulfát
  • ammónium laureth szulfát
     

Emulgeátorok

A vízben és zsírban oldódó molekulák az összekeverés és rázás után is szétválnak egy idő után, ahogy a szörp is egy idő után leülepedik a víz aljára. Az emulgeátorok szerepe a kozmetikumokban, hogy a vízoldékony és zsíroldékony hatóanyagok egymással összekeveredjenek. 
A legkockázatosabb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA), mely rákkeltő, bőrirritáló, vese és májkárosító.

A legveszélyesebb mesterséges emulgeátorok:

  • TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate
  • TEA-Cocoate
  • TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein
  • TEA-Dodecylbenzenesulfonate
  • TEA-EDTA
  • TEA-Hydroiodide
  • TEA-Lactate

Alumínium-tartalmú szintetikus vegyületek

Gondoljunk bele, ha az alumínium edények és evőeszközök használatát betiltották a konyhákon, akkor hogyan hat szervezetünkre a bőrünkön keresztül felszívódva, majd a véráram segítségével az egész testünkbe eljutva!?
A dezodorok esetében az alumínium gátolja a verejtékmirigyek működését, a természetes kiválasztást és méregtelenítést, mely elősegíti a rákos megbetegedések kialakulását.

Előfordulása: 
Főleg dezodorokban, pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő hatása miatt.
 
Leggyakrabban használt alumínium vegyületek:

  • Alumina
  • Ammonium alum
  • Aluminium Chlorohydrate
  • Aluminium Chlorohydrex Pg
  • Aluminium Fluoride
  • Aluminium Silicate
  • Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly
  • Alumínium Zirkónium - Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate

Szintetikus illatanyagok 

Alábbi neveken szerepelhet a kozmetikumokban: 

  • parfum
  • perfumes
  • frangrance

Az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói, melyek elsősorban nem a bőrrel érintkezve fejtik ki káros hatásukat, hanem a szagláson keresztül eljutnak az agyba, ahol blokkolnak különböző folyamatokat.
Szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztító vagy tisztálkodó szerben találhatóak illatanyagok, ezek többsége szintetikus. A természetes illatokat a termékek összetevői között apró csillagokkal jelölik, és lábjegyzetben feltüntetik azok eredetiségét. 

A 11 legproblémásabb illatanyag: 

  • Amyl Cinnamal
  • Amylcinnamyl Alcohol
  • Cinnamal
  • Cinnamyl Alcohol
  • Citral 
  • Coumarin
  • Eugenol
  • Geraniol
  • Hydroxycitronellal
  • Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd
  • Isoeugenol

Fontos, hogy a drogériákba kapható párszáz forintos aromaolajokat ne tévesszük össze a valódi 100%-os illóolajokkal!


Szintetikus színezékek

A szintetikus színezékek közül kivétel nélkül mindegyik káros. Ezeket úgy ismerheted fel, hogy a terméken a következőt látod: C.I. és egy hosszú számsor. Találhatunk közöttük kevésbé károsakat, allergéneket, mérgezőeket, de sok közöttük a rákkeltő is.

Ezek a legveszélyesebb rákkeltők:

Sárga:

  • C.I.19140 (Acid Yellow 23, Tartrazin, E102)
  • C.I.20040 (Pigment Yellow 16, diklór-benzidin)
  • C.I.21100 (Pigment Yellow 13, diklór-benzidin) 
  • C.I.21108 (Pigment Yellow 83, diklór-benzidin) 

Zöld:

  • C.I.42053 (FDC Green 3) 
  • C.I.42090 (Acid Green 9) 
  • C.I.74260 (Pigment Green 7) 

Lila:

  • C.I.42520 (Basic Violet 2, Magenta III) Előszeretettel színeznek vele levendula illatú termékeket.
  • C.I.50325 (Acid Violett 50) Mérgező fenol származék.
  • C.I.60724 (Hydroxy.Phenylamino-Antrachinon) Mérgező anilint tartalmazhat.

Piros:

  • C.I.45170 (DC Red 19, Rhodamin B)

Fehér:

  • C.I.77163 (bizmut-oxiklorid) - fehér. Fehérítő és szeplő elleni krémekben, napozószerekben fordul elő.

Sokszor a színekkel a termékben lévő állítólagos hatóanyagot próbálják vizuálisan hihetővé tenni. Például az A-vitamint sárgával, a levendulát lilával, az uborka és aloé tartalmat zölddel. Azok a kozmetikumok, melyek ténylegesen tartalmazzák ezeket a növényi hatóanyagokat, nem szorulnak mesterséges színezékek használatára. 

De nem minden színes kozmetikum káros, hiszen létezik rengeteg természetes színezék, mely a termék hatékonyságát is növelheti. Ezek természetesen drágábbak, mint szintetikus társaik.

Természetes, jótékony színezőanyagok:

Sárga: körömvirág, sárgarépa
Zöld: algák, klorofill, spenót, kamilla, cickafarkfű
Kék: algák, kamilla, cickafarkfű, indigó, feketeribiszke
Piros, bordó: bodzabogyó, cékla, meggy, málna
Barna: henna, dióolaj


Szintetikus fényvédők

A fényvédőknek három csoportját különböztetjük meg: kémiai, fizikai, biológiai fényvédők.
Ezek közül a kémiai fényvédők a veszélyesek, ugyanis vegyületeinek nagy része az UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. 
Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a sokkal több bőrrákos eset kerül ki a fényvédőszert használó nyaralók közül, mint fényvédő nélkül állandóan napon tartózkodók (tengerészek, mezőgazdasági munkások, építő munkások) közül.

Többek között az alábbi fényvédők tartalmaznak káros vegyületeket:

  • 3-Benzylidencamphor
  • 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC) Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
  • Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
  • Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
  • Octyl-Methoxycinnamate (OMC)

Ezek a vegyületek sokszor már a minden nap használatos kozmetikumainkban is előfordulnak (testápolók, arckrémek, stb.). Ebben az esetben az UV szűrő anyagok magát a terméket védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy egyéb minőségromlástól, hiszen a gyártónak az eladhatóság a legfontosabb.
Ezért olyan napvédőket használjunk, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket tartalmaznak!


Tartósítószerek

Az EU szabályozás szerint csak tartósított készítményeket szabad forgalomba hozni. Olcsósága miatt főleg a szintetikus tartósítószereket részesítik előnyben a gyártók, melyek 90%-a káros hatású. Szinte mindegyik allergén, vagy akár rákkeltő is lehet.

A legkárosabb tartósítószerek:

  • Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol,
  • Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan,
  • Dietanol-aminok (DEA), 
  • Glyoxal (Glyoxalic Acid) – mérgező, hullakonzerválásra használják 
  • Komplexképzők (EDTA), 
  • Trietanol-aminok (TEA), 
  • Szintetikus antioxidánsok (BHT/E321, BHA/E320),  
  • Szintetikus karbamidok (Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea),
  • Trietanol-aminok (TEA), 
  • Methylparaben, butylparaben, ethylparaben, isobutylparaben, propylparaben.
    A parabének bőrirritációt, kontakt bőrallergiát és kontakt dermatitist okozhatnak. Ezek ösztrogén utánzatok. A túl nagy mennyiségű ösztrogén a hererák, méhrák, petefészekrák és mellrák okozója. 

Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, hiszen a szintetikus alkotóelemek nem élő anyagok. Ezek viszont nem tesznek jót a bőrnek. Reklámfogásként szokták hirdetni hogy egy termék tartósítószer mentes, ami igaz is, a baj csak az, hogy nincs bennünk semmilyen jótékony növényi hatóanyag ami megromlana. A szintetikus alkotóelemek pedig többet árthatnak a bőrnek, mintha egy enyhén tartósított, tiszta növényi alapanyagból (növényi olajok, zöldség, gyümölcs és gyógynövénykivonatok) álló kozmetikumot használnánk.
Ezek a jótékony hatású készítmények viszont tartósításra szorulnak, de szerencsére rendelkezésünkre állnak természetes tartósítószerek is, melyeket magasabb költségük miatt főleg az igényesebb natúr, bio és Demeter minőségű kozmetikumokban használnak.
Ilyenek a természetes C-vitamin, az E-vitamin, a tejsav, növényi kivonatok, és a természetes antioxidánsok.

További NEM káros tartósítószerek:

  • Apple Acid
  • Ascorbic acid
  • Ascorbyl Palmitate
  • Benzoic Acid
  • Benzy Alcohol
  • Benzyl Salicylate
  • Phenoxyethanol
  • Sorbic Acid
  • Triclosan
  • Tochopheryl Acetate
  • A 100%-os illóolajok szinte mindegyike